Római Köztársaság

 Itália területét a Római Birodalom kialakulása elott számos különbözo nép lakta. Az indoeurópai bevándorlás elott honos népekhez tartoztak északon a ligurok, valamint Szardínia (szárdok), Korzika és Szicília oslakói. A vaskor kezdetén (i. e. i. e. 2. évezred–1. évezred fordulója) megjelentek az indoeurópai nyelvet beszélo italikus törzsek. Két csoportjuk a kis létszámú latin–faliscus és a hatalmas oscus–umber (szamnisz, szabin, hernicus, aequus, marsus stb.) törzsszövetség. A latinok a Tiberistol délre, a róluk elnevezett Latiumban (Alba Longa, Róma, Praeneste stb.) telepedtek le, az oscus-umber csoport népei Közép- és Dél-Itáliát foglalták el. Az italikus törzsekkel közel egy idoben települtek meg az Itáliai-félsziget északi részén a szintén indoeurópai illírek és venétek.