monszun

A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltéro homérséklete határozza meg. Hasonlít a tengerparti szélhez, csak sokkal nagyobb területen fejti ki hatását. Nyáron a tenger felol a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felol a tenger felé fúj, és ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A régi hajósok az Indiai-óceánon és az Arab-tengeren hajózva írták le ezeket a változó irányú szeleket: az északi félgömbön télen északkeleti irányú, nyáron pedig dél-nyugati. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemzo, a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. A Föld lakosságának kb. 65%-a él a monszun által érintett területeken. A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a kontinens levegoje sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a levego a víz felol a szárazföld felé áramlik. A nedves levego és a kontinentális eredetu légtömegek találkozása idézi elo a boséges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emelo hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon boséges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél. Az indiai monszun júniustól szeptemberig tart, és Nyugat- és Közép-India kb. 90%-át, Dél- és Észak-nyugat-India 50-75 százalékát érinti. Havonta min. 200-300 mm eso esik, júliusban és augusztusban esik a legtöbb. A délkelet-ázsiai csapadék is monszunális eredetu. Itt a legtöbb csapadék májustól szeptemberig hull. Havonta kb. 200 mm, 1000 mm körüli évszakos értékkel. [("EZT MONSZUN ÉGHAJLATNAK NEVEZZÜK")]